Az egyik szemünk sír, vagyis inkább az is nevet – színházi körkép

Már két éve annak, hogy szeretett városunk – melyet a bennszülöttek már alapból, a most időszakosan ideköltöző diáktársak pedig ezután fognak tiszta szívből hasonlóképpen emlegetni – Európa Kulturális Fővárosaként megtette, amit lehetett. A rengeteg kulturális program közül azonban mindig lesz egy bizonyos kategória, mely két emelet magasan tornyosul a többiek felett, könnyedén magához édesgetve a beléhabarodott közönséget. Mindegy, hogy a hagyományos vagy alternatív színház, a dráma vagy improvizáció az, amit kedveltek, Pécs a ti városotok.

A belvárosi Színház téren található Pécsi Nemzeti Színház és a Kamaraszínház jól ismert színművészei és repertoárja mellett azért érdemes néha körbenézni a többi, városunkban fellelhető társulat környékén is. Ezek nemcsak jóval olcsóbbak lehetnek, mint például a Csárdáskirálynő a Nemzeti első sorából, hanem általuk akár friss nézőpontokkal és új ismeretekkel is gazdagodhattok.

A Nemzetihez leginkább hasonlító intézmény az egyetemünkhöz közeli városrészben, Uránvárosban található Harmadik Színház. Az egyik legérdekesebb velük kapcsolatban az, hogy legfőképp amatőr és alternatív hagyományokkal operálnak, és mindezt állandó társulat nélkül teszik, a meghívott előadások és színművészek, illetve a saját produkciók kombinációjára építenek. Az egykori uránbányák és munkásainak művelődési házaként szolgáló intézmény ma a profizmus és az alternativitás egymást pozitívan keresztező hatását hirdeti.

Az egyetem berkein belül is találkozhatunk hasonlóan profi művészekkel és előadásokkal. A JESz (Janus Egyetemi Színház) az elmúlt évek során számos színművésszel és színházi szakmabelivel gazdagította a hazai szakmát. Az 1996-ban alakult társulat minden tagja egyetemista, akikhez gyakran egy-két meghívott vendégművész csatlakozik. Ahogy több bölcsész szak, a JESz is megtalálta az új és tágasabb helyét a Zsolnay Negyedben, ahol szeretettel várják a tanulmányi félévek során is az érdeklődőket.

Amennyiben kissé unod már a több órás, egy helyben és csöndben ülős színházi előadásokat, akkor nyugodt szívvel ajánljuk, vagyis inkább kötelezünk egy Improvokál esten való részvételre. A csupa pécsi egyetemistából összegabalyodott, színházi improvizációval foglalkozó csoport 2007-ben alakult. A tökéletes spontaneitás és humor elegye amúgy is képes elvarázsolni a nézőket, azonban gyakran a közönség sem ússza meg szárazon, és kénytelen kivenni a részét a mókából. Az Improvokál sajátos stílusával, a rögtönzéses alkotás és előadás egyidejű folyamatának meggyőző művelésével több díjra is szert tett (2009 – Brighella-díj, 2010 – Pulcinella-díj) az évek során, de a legfontosabb persze az, hogy az egyre gyakoribb fellépéseiken a közönség jól érezze magát.

Ezeken kívül Pécs egy kifejezett program miatt tekinthető a színművészet honi fővárosának, legalábbis egy hétig kérdés nélkül minden évben: a Pécsi Országos Színházi Találkozót – rövidítve POSZT – már tizenegyedszerre rendezték meg a belvárosban. Ez az a hét a nyár elején, amikor a vizsgákat már magad mögött tudva, vagy éppen a hátralévőkkel mit sem törődve jársz be a Nemzetibe, hogy egy-két versenydarabot megnézhess, de az ínyenceknek néha már az is elég, ha a Király utcán sétálgathatnak, hiszen ezen a bizonyos héten bármi megtörténhet… akár Mácsai Pál mellett ülve ebédelhetsz az egyik teraszon, vagy éppen Alföldi Róbert mosolyát csípheted el a Széchenyi téren.

Bármelyik mellett is döntenél a fentebb olvasottak közül, mi csak egy örökérvényű tanáccsal tudunk szolgálni, csak úgy, bölcsész a leendő bölcsésznek alapon: amire lehetőséged adódik, ne szalaszd el, főleg ha kultúráról van szó.